Annak, aki a szívességek nyelvét beszéli, bármely cselekedet, amely megkönnyíti az életét, rengeteget jelent. A másik fél által elvégzett feladatok (bevásárlás, főzés, mosás, takarítás, mosogatás, gyerekek elhozatala stb.) kicsiny szolgálatként foghatók fel, amelyek azonban tervezést, időt és fáradságot igényelnek.
Akinek ez a szeretetnyelve, az sokra becsüli, ha főznek, mosnak rá, ha gondoskodnak róla. Viszont könnyen bírálja párját, ha úgy érzi, valamit nem tesz meg érte. Ha ebbe a típusba tartozik a párod, érdemes olyasmivel kedveskedned, amihez jól értesz, vagy kevés benne a hibalehetőség. Nehéz megértenie, hogy a szívességet nem tudja kikényszeríteni, ha azt nem teszed meg magadtól.
Sok mindent megteszünk a szerelem hatása alatt egymásért, de a szerelmi láz elmúltával, a házasságban már nem feltétlenül tesszük meg ugyanazokat a dolgokat. Csoda, ha párunk azt hiszi, hogy már nem szeretjük, főleg ha ezt a nyelvet beszéli?
Kerüld el, hogy minden egyes szívesség megtétele után várod a dicséretet, szólsz, hogy megcsináltad ezt és ezt. Ne szólj! Csak várd, hogy észrevegye! Sokkal nagyobb az öröme.
Nézzünk egy velős példát!
Íme két férfi, lássuk be, hogy sokaknak lehet, hogy “szokatlan” beszélgetése:
“Nemrég átjött hozzám egy barátom kávézni, üldögéltünk és az életről beszélgettünk. Egy ponton megjegyeztem: „Megyek és elmosogatok, rögtön jövök”.
Erre úgy nézett rám, mintha azt mondtam volna, hogy űrhajót építek. Csodálattal vegyes csodálkozással tette hozzá: „Örülök, hogy segítesz a feleségednek. Én nem szoktam, mert ha mégis, a nejem sosem dicsér meg. Múlt héten például felmostam, és azt se mondta, köszi.”
Visszaültem mellé az asztalhoz, és elmagyaráztam, hogy én nem „segítettem” a feleségemnek. Ami azt illeti, a feleségemnek nem segítségre van szüksége, hanem egy partnerre. Én partner vagyok az otthoni teendők elvégzésében, és nem „segítség” az, hogy házimunkát is végzek.
Nem segítek a feleségemnek a takarításban, mert én is itt élek, és muszáj takarítanom.
Nem segítek a feleségemnek a főzésben, mert én is akarok enni, ezért főznöm is kell.
Nem segítek a feleségemnek a mosogatásban, mert én is használom azokat a tányérokat, amikből eszünk.
Nem segítek a feleségemnek a gyerekek körüli teendőkben, mert ők az én gyerekeim is, és az a feladatom, hogy az apjuk legyek.
Nem segítek a feleségemnek mosni, teregetni és összehajtogatni a ruhákat, mert ezek az én és az én gyerekeim ruhái is.
Nem segítek otthon. Én is ott lakom, a házhoz tartozom. Ami pedig a dicséretet illeti, megkérdeztem a barátomat, hogy mikor fordult elő utoljára, hogy a felesége végzett a takarítással, a mosással, az ágynemű felhúzásával, a gyerekek megfürdetésével, a főzéssel, a rendrakással és a többivel, és te annyit mondtál: köszönöm.
De nem csak egyszerű köszönömről van szó, hanem a totális elismerésről: „Nahát! Fantasztikus vagy!!!!”
Ez így most furcsának tűnik? Furán nézel most magad elé? Amikor te egyetlen egyszer életedben felmostál, rögtön elvártad, hogy kitüntetést kapj… de miért is? Gondolkoztál már ezen, drága barátom?
Talán azért, mert macsó kultúránkban azt tanultad, hogy mindez az ő dolga.
Esetleg azt képzeled, hogy mindez pikk-pakk megvan, a kisujját sem kell mozdítania érte?
Akkor hát dicsérd őt úgy, ahogy elvárod, hogy ő dicsérjen téged, ugyanolyan intenzitással. Nyújtsd a kezed, viselkedj igazi társ módjára, ne pedig úgy, mint egy vendég, aki csak enni, aludni, fürdeni és a szexuális szükségleteket kielégíteni érkezik. Érezd magad otthon. Ez a te házad is.”
Ha semmi új infót nem kaptál, mert te nem „segítesz” otthon, hanem partnerként beszállsz a házi munkába, gyereknevelésbe…, akkor szívből gratulálok!
Ha te most nagyon elszégyellted magad, akkor van még min dolgoznod. Sosem késő, kezdd el!
Ha pedig szerinted ez egy nagy hülyeség, akkor sincs baj, olvasd tovább kérlek a cikkeket, remélem, hogy meg fogod érteni a végére, hogy miről beszélek.
Kitöltötted a tesztet és nem egyértelmű az eredmény?
Halvány fogalmad sincs 2 hetes kemény odafigyelés mellett sem, hogy mi a te, vagy a párod szeretetnyelve? Ne aggódj, több megoldás is van.
- Vagy nem figyeltél eléggé és ezért nem tudtad kitalálni, vagy nem töltötted ki őszintén a tesztet. 🙂
- Saját tanácsadói munkám során arra lettem figyelmes, hogy bizonyos embereknél nem olyan egyértelmű, hogy mi az elsődleges szeretetnyelvük. Mindenkinek van egy második szeretetnyelve is, de őket igazán egyik szeretetnyelv sem hozza lázba, nem is szenvednek hiányt semmiben és bármilyen módon ki tudják fejezni a szeretetüket, de leginkább zsigerből ráéreznek párjuk szükségleteire és szeretetnyelvére. Mondhatjuk, hogy ők a szerencsések, de azért ennél egy kicsit többről van szó… Ők azok, akik már megbékéltek a világgal, és önmagukkal, szeretetben élnek, nem panaszkodnak, nem szenvednek semmiben sem hiányt, hiszen tele a szeretettankjuk régóta. A szeretet vezérli őket, így igazából egyik kifejezési mód sem az övék, mert mind az övék. Párjuk rendszeresen és sokféleképpen kifejezi szeretetét, így már maga sem tudja igazán, hogy melyik nyelv áll hozzá a legközelebb. A másik véglet, amikor valakinek már régóta teljesen üres a szeretettankja, nem is emlékszik milyen volt, amikor szerették. Ilyenkor érdemes egy pár kérdésre válaszolnunk: Annak idején mi ragadott meg társamban, amikor beleszerettem? Milyen lenne a tökéletes, számomra ideális társ? Ezekre a kérdésekre adott válaszok segíthetnek a megoldásban.
Az ötödik és elvileg utolsó részben a testi érintésről fogok beszélni, valamint adok egy kis házi feladatot is.
A cikk első részét itt olvashatod: Szeretetnyelvek – 1. Lecke – Elismerő szavak
A cikk második részét itt olvashatod: Szeretetnyelvek – 2. Lecke – Minőségi idő
A cikk harmadik részét itt olvashatod: Szeretetnyelvek – 3. Lecke – Ajándékozás
A cikk ötödik részét itt olvashatod: Szeretetnyelvek – 5. Lecke – Testi érintés
Forrás: Gary Chapman: 5 szeretetnyelv: Egymásra hangolva – Az életre szóló szeretet titka